A parlagfű minden évben problémát jelent az arra allergiások számára. A parlagfű elleni védekezés hatósági feladata belterületen a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, viszont az elhanyagolt ingatlanok tulajdonosai határozatban kötelezhetők a tulajdonukban álló ingatlan gyommentesítésére. A parlagfű nagy arányú előfordulása esetében jogszabályi előírás az azonnali közérdekű védekezés elrendelését is lehetővé teszi abban az esetben, ha az ingatlantulajdonos az adott év június 30-áig nem tesz eleget gyommentesítési kötelezettségének.
Mivel ez a dátum hamarosan itt van, bemutatjuk, hogy miképpen lehetséges a védekezés a parlagfű elterjedése ellen.
A parlagfű
A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) kétszikű, 20–140 cm magasságú, terebélyes, ágas egyéves gyom. Magassága igen változatos, egy kifejlett növény zárt és magas növénykultúrában, mint például kukorica- vagy napraforgótáblákban akár a 150 cm-es magasságot is elérheti. Virágpora súlyos allergiát okoz. Igénytelenségének köszönhetően, nagy növekedési és szaporodási ereje van és könnyen felülkerekedik más növényeken. A parlagfű pollen, a légutakba kerülve a nyálkahártyát ingerli, szemgyulladást okoz. A parlagfű allergiások száma évről évre egyre nagyobb. Leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, elhagyott területeken, nem megfelelően gyom kezelt földeken fordul elő. A sűrű növényzetet és a fákat nem kedveli, viszont a tengerszinttől a 400 m-s magasságig szinte bárhol megjelenhet.
Mit tehetünk a parlagfű terjedése ellen?
A terjedés hatékony megakadályozásához fontos, hogy felismerjük a parlagfüvet. A parlagfüvet sokan összetévesztik a fehér, vagy a fekete ürömmel. Sajnos a növény a vele szemben eszközölt küzdelmek ellenére szinte akadálytalanul terjed. A talajban található csíraképes magok nagy számban képesek várakozni a csírázásra, ez pedig nagyon megnehezíti a hatásos védekezést. Főként ez az oka annak, hogy ahol az irtás befejeződik, ott a parlagfű hamarosan ismét elfoglalja a területet. A parlagfű által okozott problémák ellen szervezett fellépésre van szükség. Magyarországon a helyi önkormányzatok elsősorban parlagfű irtó reklámkampányokkal, széles körű társadalmi tájékoztatással, valamint jogszabályi szigorításokkal igyekeznek a parlagfű ellen küzdeni.
A földtulajdonosok a megelőzés és az irtás módszerét is választhatják a parlagfűvel szemben. Hosszú távon az előbbi mindenképp hatásosabbnak tűnik, ráadásul már pozitív hatásokkal is járhat. A parlagfű nem terem meg a sűrűn füvesített, valamint az erdős területeken sem, ezért fontos lenne, hogy a régi legelők, kaszálók fenntartása és kerülni kéne a beszántásukat. A súlyosan érintett területek helyén kiváló megoldást jelenthet az erdősítés.
Az irtás rövidtávon hozhat sikereket a parlagfűvel szemben. A kézi gyomlálást minden esetben érdemes kesztyűben végezni, ugyanis a közvetlen érintkezés is kiválthat allergiás reakciót. Szintén kerülendő a gyerekekkel történő gyomirtás, mivel az erős pollenkoncentráció a levegőben szintén kiválthatja a lappangó allergiát. A környezetet és a pénztárcát leginkább kímélő eljárás a kaszálás. Ezt a megjelenést követően minél korábban érdemes levégezni, még a növények fiatal korában. Ilyenkor a talajhoz közeli gyökérnyaki résznél érdemes a növényt elvágni. A tapasztalatok szerint legalább három kaszálás hoz megfelelő eredményt. Ha erre nincs lehetőség akkor az egyszeri kaszálást közvetlenül a virágzást megelőző időszakban tanácsos elvégezni.
A vegyszeres gyomirtás is hasznos lehet ezt azonban csak abban az esetben ajánlott választani, ha az embereket, főként a gyermekeket a legcsekélyebb szinten sem veszélyeztetik a vegyszerek hatóanyagai.
forrás: hegyvidek.hu
